„Megtanítalak arra, hogy mit beszélj!” (2Mózes 4:12)
Kedves Olvasó!
Napjainkban egyre jobban vitathatatlan az oktatási folyamatokban , hogy a jelenlegi Alfa -generáció tagjai(2010-2025. között születettek) , akik megkezdték az általános iskola alsó tagozatát nem tudnak vagy nem is akarnak úgy ismereteket elsajátítani , mint a szüleik anno ezt tették. A digitális eszközökkel együtt nőttek és nőnek, elkerülhetetlen számukra a mindennapokban használatuk. A gyorsan megkapott vizuális ingerek(hanghatások, fényhatások), az azonnal jutalmazó applikációk(like, bónuszpontok)már az idegpályáikra is hatnak. A képernyőidő megnövekedésével a gyermeki személyiségfejlődés az eddig megszokottól eltérően alakul. A szakemberek több területről gyűjtik az adatokat arra vonatkozóan, hogy mennyire káros a digitalizált világ szolgálatába állni.
Nagy kihívást jelent az óvodapedagógusoknak az alfa generációt a mesehallgatásra, bábfoglalkozásra vagy népdaléneklésre invitálni. Az iskolai környezetbe bekerülve, pedig az alfások versenyt kezdenek futni önmagukkal, egymással. A mézes-mázos jutalmazó, színes környezet nem minden esetben egyezik meg a való életben tapasztaltakkal. Az ismereteket nem egy cukormázas, rendezett mezőn vagy éppen egy félelmetes , szörnyekkel teli ösvényen kell valamilyen mozgásformával megszerezni. Nem minden esetben csak győzedelmeskedik a szuperhős
Az aktuális oktatáspolitika augusztusban kiküldött az iskolák számára tizennégypontos javaslatában szerepel a mindennapos mese olvasásának szükségessége. Nincs előirányozva, hogy milyen tematikában, milyen stílusban végezzük ezt mi pedagógusok. Ajánlás, hogy elsősorban a mese befogadását célozzuk, ne pedig feldolgozzunk. Azonban az ugyancsak ajánlott élménypedagógia, projektpedagógia, kooperatív módszerek nagyszerű együttműködést eredményezhetnek, ha az adott mese felolvasásán túl gondolkozunk. Minél több érzékszervet kapcsolunk be egy adott mese kapcsán, annál biztosabbak lehetünk a hatékonyságunkon.
Ne ijedjünk meg, nem feltétlen szükséges mesepedagógiát tanulnunk, hogy biztosak lehessünk a dolgunkban!
Jelen írásommal igyekszem ötleteket adni nem csak pedagógustársak számára, mi módon legyen hatékony a mese mondanivalójának megértése, élményként megélése a gyermekek számára.
Bízom benne, hogy a kivonatot olvasva további ötletek, élmények születnek!:) Merjünk kísérletezni a könyvpiacon lévő kínálattal, a generációs mesékkel! Hagyatkozzunk a megérzéseinkre, sugallatainkra,! Nyugodtan kérjünk segítséget helyi könyvtárban , pedagógustól, de akár a gyermekünktől is!
Egészséget, erőt, kitartást és mindenek előtt lelkesedést kívánok szeretettel!
Papírszínház, mint az egyik népszerű alternatíva az olvasóvá nevelésben
Kamishibai japán eredetű szó, jelentése a papírszínház. Színházzá varázsolja a mesekönyveket. Nagy méretűek, festményszerűen illusztráltak, egy keretbe bújtatva igazi színházi élménnyé tudja változtatni a hagyományos meseolvasást. A lapok mindegyike a történet egy -egy epizódját mutatja be. A mesék és történetek egyszerűsített szövegezésűek, lényegretörőek. Kamishibai legfőbb sajátossága a gyermek figyelmének maximális kihasználása. Az illusztrációk befogadása kognitív, esztétikai/emocionális szinten párhuzamosan történik. A felismerés, keresés, felfedezés, összehasonlítás, osztályozás képességeket mozgatja meg. A képek elvont, szimbolikus rétegeit a gyermekek nagyon jól tudják értelmezni. A történet a hallgatás és a megfigyelés kettős tapasztalatából alakul ki.A Papírszínház nem könyv. A felolvasott mese a személyiségfejlődésre hat.
Gyarmathy Éva(2013)szerint , ha a képzelet alkotási képesség nem alakul ki, akkor soha nem válik olvasóvá a gyermek. A figyelem zavarából eredő nem megfelelő szintű beszédértést egy másik észlelési csatorna, a vizualitás formájában segítjük. Az olvasást nem szerető gyermek számára szükséges oldani a szorongást.
Mire használhatjuk a Papírszínház történeteit?
Elsősorban előadhatunk meséket, történeteket színházszerűen.A gyerekek, mint nézők helyet foglalnak a félkörben kialakított nézőtéren. A papírszínház kerete szemmagasságban helyezkedik el a nézőtér előtt.
A képi világ és a szöveg együttese a hatékonyabb befogadás, elfogadás mellett feltételezi a gyermekei kíváncsiságot az újdonság felé. A gyermek is szeretne előadó lenni, nem csak hallgató. Amikor a gyermek ad elő, érdemes őt segíteni az előadás felkészítésében.
A Papírszínház előadására érdemes a pedagógusnak előre készülni. Szerencsés, ha megfogalmazunk magunknak egy célt: Miért olvassuk azt a történetet? Nevelési céllal vagy szórakoztatni szeretnénk? Hogyan fogjuk előadni a történetet ? A meséket olvashatjuk szituatív módon, ez a mód a legélvezetesebb, de ekkor csak hallgatóként vesznek rajta részt a gyermekek. Olvashatjuk interaktív módon a történetet, amikor lehetőségeket kihasználva megállunk egy -egy pillanatban, úgymond kiszólunk a keret mögül. Ezzel a módszerrel a hallgató még inkább részvevővé válik a történet folyamatában.
A Csimota Könyvkiadó gondozásában fellelhető Papírszínház teljes sorozata.
A weboldalon szabadon lehet keresni életkor szerint,mesék hosszússága szerint, így az ajánlott mesék egy csoportban megtalálhatók.
A mesék előadását színesebbé tehetjük a weboldalon látható kiegészítő letölthető elemekkel , ha szeretnénk a mesét elmélyíteni vagy olyan a témája, amivel még foglalkozunk.
A mesék témája nagyon változatos, elérhetőek a régi idők meséi mellett a már kortárs mesék eltérő témákra.
A pedagógus/előadó munkáját nagy mértékben segítik a foglalkozástervek, amelyek jó alapnak szolgálnak az első időkben. Különlegesség, hogy többnyelvű kiadványokat találhatunk az ajánlatok között.
A keresztényi nevelést segíthetjük a Papírszínház történetei között megtalálható érzékenyítő történetekkel , amelyek között a gyászfeldolgozás , testvérféltékenység, családi kapcsolatok kiemelt témák.
Végezetül a Papírszínház alkalmat adhat az olvasás gyakorlására, szövegfeldolgozás gyakorlására, tanulástechnikák segítésére.
Keressünk , böngésszünk bátran a weboldalon! Használjuk a Papírszínház adta lehetőségeket! Népszerűsítsük az olvasást, mert olvasni jó! Papírszínházasdi közben, amikor a gyermek ad elő.
Gömöri-Andó Anita
Az írás megjelent nyomtatott formában:
Gömöri-Andó Anita - Nem csak pedagógus szemmel/Élmény forrása maga a felolvasás,reForrás XIV.évf.3.sz.(2026)
Vidók Ildi: Ha nagy leszek c. mesének egyik illusztrált lapja
Írta: Gömöri- Andó Anita
Fejlesztőpedagógus, Informatikuskönyvtáros -tanító, Neveléstudomány MA (Kora gyermekkor szakirány)
Felhasznált irodalom: Papírszínház: Csimota Gyerekkönyvkiadó – Új utakon járunk!
