Földrajzi hét 2019
március 25-29.

Az Edelény területén lévő négy sziklaszirt egyike ez a város északi részén található Bódva- parti szirt. Építőanyaga mészkő. A víz eróziója révén elősegítette a dombtető takaróréteg alól való kiszabadulását. A Hérics-domb a Bódva jobb partján teraszperemként tárul elénk. A harmadidőszaki rétegekben gyakori Cerithium-félék számos képviselőjével találkozhatunk a domb tetején. Tudjuk róluk, hogy elviselik a sótartalom változását. Nagy számban fordulnak elő a csökkent sós vízi képződményekben, a miocén szarmata rétegekben. A területen lévő fátlan társulás kialakulásában nagy szerepe van az alapkőzetnek, de meghatározó a lejtőszög és a kitettség is. A növényzet hézagosan borítja a felszínt, a mészkősziklagyep benépesülése lassú -először pionír lágyszárú, cserjés, majd fás társulások követik egymást. A könnyen karsztosodó, sovány talajú szurdokvölgy falának jellegzetes növényei a kőtörőfüvek, így a hegyi és buglyos kőtörőfű. Pionír növényei a kőtörő aszúszegfű, a borsos és hatsoros varjúháj. A domb tetején a magyar perje, csomós ebír, réti perje, kis tyúktaréj, sárga hagyma alkot társulást. Gyakori fészkes növény a közönséges bakszakáll, a közönséges bábakalács és a kék szamárkenyér, melyek az alsó régiókban találhatók. A domb keleti oldalán egész szőrfű mező jelzi a száraz, savanyú talajt. Márciusban már sárgállik a mirigyes pimpó, aztán a tavaszi hérics. Májustól júliusig a közönséges kakukkfűtől illatozik a terület. Szemet gyönyörködtető az orvosi szappanfű és a terjőke kígyószisz színpompás kavalkádja. A domb tetején telepített akácos terebélyesedik. A sziklagyep állatvilága kissé szegényes, uralkodó fajok itt az ízeltlábúak, de előfordul itt a fokozottan védett kövirigó is.

A Borsodi Földvár a Bódva folyó bal partján, egy lapos szikladombon helyezkedik el. A domb kb. 15 méter magasan emelkedik a folyó szintje fölé. A földvár tetején a frissen épített kilátóból Edelény jó részét be lehet látni, és tiszta időben egészen Kazincbarcikáig elláthatunk; belátható a Bódva- és a Sajó-völgyének nagyobb része is. Árpád a honfoglalás során Bors vezért küldte erre a területre, hogy kémlelje ki a vidéket, s egy alkalmas helyen vesse meg lábát (vagy inkább ágyát). Így egy megfelelő területen -a Bódva -partján- a környék lakosságát összegyűjtve várat épített, és letelepedett. A várat Borsodnak nevezték el, "mivel kicsiny volt". A Borsodi Földvár az István király által létrehozott Borsod megye első világi és egyházi központja, névadó települése volt. Feladatai közé tartozott a határvédelem is. A várfalakat jelentő sáncok -melyek a 205×105 méteres platót vették egykor körbe- a 10. század végén, a 11. század elején készültek. A földsáncokat faszerkezet erősítette. Nováki Gyula 1990-ben két helyen vágta át a vár sáncát, és megállapította, hogy két építési periódussal készült el a védfal.A területen egy korábbi, a 10. század második felében épült település maradványai is napvilágot láttak; e falu romjain épült fel tehát az államalapítás korában az ispánsági vár. A Borsodi Földvár esetében először nyílt lehetőség arra, hogy elkülönítsék egy 10. századi nemzetségfői település és egy 11. századi ispánsági központ emlékanyagát. A platón végzett feltárás során is gazdag leletanyag került elő- találtak cserépdarabokat, szabadon álló kemencéket, tetőzet lezuhant gerendamaradványait, fémtárgyakat, úgymint késeket, sarlókat, bronzból készült ékszereket. A Borsodi Földvárat az 1200-as évek elején Anonymus említi először Gestájában. Hiteles oklevél 1219-ben emlékezik meg róla. A 14. század elején megyeszékhely funkcióját elveszítette. A várban feltárt 10. századi település és a 13. századi ispánsági központ leletanyagából nyújt ízelítőt a - Borsodi Tájházban megtekinthető- "Egy államalapítás kori megyeszékhely" című kiállítás; melyet az 1987-1999 között végzett feltárást vezető régész, dr. Wolf Mária rendezte be. A földvár feltárása és a kiállítás elkészítése Edelény Város Önkormányzata anyagi áldozatvállalása révén valósult meg.

   A tanösvény 13. megálló- és megfigyelőhelye a ládbesenyői út mentén "élő" láprét. A lápok igen változatos élőhelyek, a víz miatt jó részük nem művelhető és nemigen járható terület. A területen az üde láprét enyhe lejtésű terepviszonyok között vízszivárgásos, lefolyástalan környezetben alakult ki. Társulást alkotó növénye a lápi sás, de tömeges a széleslevelű gyapjúsás , deres sás, pikkelyes sás és barna sás. Számos ritkaság is előfordul, így a mocsári aggófű, és a mocsári lednek. Különleges a láprétek orchideákban való gazdagsága, itt az erdei ujjaskosbor, a hússzínű ujjaskosbor és a mocsári nőszőfű példányai díszítik a tájat. Sok nedevességkedvelő növény is megtalálja itt az életfeltételeit, így a mocsári gólyahír, a mocsári nefelejcs, a mocsári aszat, és az erdei angyalgyökér. A láprétek állatvilágának képviselő fajai a holyvák, futóbogarak , bagyoly -és araszolólepkék közül kerülnek ki. E területet övező magasabb térszíneken egykor illegális hulladéklerakó volt megtalálható, de ma már elkerítették a hulladéklerakóhoz vezető bejáratot. Sajnos a területet még nem tisztították meg és csúnya tájsebként van jelen a helyi lakosok szemében . A végleges felszámolásra és rekultivációra még várni kell, de a Sajó- és Bódva-völgyi hulladékkezelési projekt keretében mindenképpen sor kerül rá; ugyanakkor kezd sürgetőbbé válni a helyzet- a láprét közelsége miatt az élővizeinkre és ivóvízbázisunkra is veszélyt jelent, mivel az illegális, minden műszaki védelem nélkül lerakott szeméttelep növeli a helyi vizek mérgezésének és elszennyezésének valószínűségét.